Zsélyi Aladár, a magyar repülés úttörője

 A Rákos-mezei repülő-hőskor híres aviatikusa, Zsélyi Aladár, 1883. december 12-én született a felvidéki Bussán. Középiskoláit a közeli Losoncon végezte, majd 1901-ben a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára nyert felvételt. Zsélyit itt érintette meg először a „repülés szele" és annak műszaki vonatkozásai. Nagy hatást gyakorolt rá Louis Blériot 1909-es budapesti bemutatója, melyet követően rövidesen ő is hozzálátott saját gépei megépítéséhez. Ezeknél számos olyan megoldást alkalmazott, melyekkel megelőzte korát, ezért a többi repülőgép-konstruktőr számára iránymutatóak voltak. Gépeit mérnöki számítások alapján építette. Elismerését növelte, hogy nem csak mérnök és kutató, hanem okleveles pilóta is volt, aki saját tervezésű gépeit általában szintén maga is vezette.

 Zsélyi Aladár repülőgépein számos saját megoldást alkalmazott. Nevéhez fűződik többek között annak a kormányműnek a kialakítása, melynek segítségével a repülőgép valamennyi irányban mozgathatóvá vált. Ő alkalmazta elsőként a rugózott futóművet és a kerekek közé szerelt csúszótalpat, mely szerencsétlenebb leszállásoknál megvédte a gépet a durva sérülésektől. Tervei között szerepelt egy 30 lóerős motorral felszerelt hidroplán megépítése is, melyet a Dunán szeretett volna kipróbálni. Hazánkban ő foglalkozott elsőként a gázturbinák kifejlesztésével. Ez a kérdéskör ekkoriban másutt is csak néhány szakembert foglalkoztatott. Zsélyi zseniálisan felismerte az új szerkezet szerepét és lehetőségeit, s publikációiban a jövő motorjaként határozta meg.

Zsélyi jelentős tudományos és publikációs tevékenységet fejtett ki, őt tekinthetjük a magyar repülési szakirodalom atyjának. Ő alkotta meg ugyanis az első, Magyarországon megjelent, repülési szakkönyvet „A repülőgéptechnika alapelvei" címmel. 1912 októberében „A nagy aeroplánok kérdése" című munkájában egy 34 személyes utasszállító „légibusz" terveit mutatta be. Munkássága során figyelemmel kísérte a külföldi szakirodalmat, s azokat saját kutatásaival és tapasztalataival összevetve készítette el publikációit. Széles körű elismertségét bizonyítja, hogy a repülésről és a gázturbinákról készített írásait külföldön is kiadták.
Első repülőgépe a „Zsélyi I." volt, mely 1910 februárjában készült el. A zongorahúrokkal merevített, 7 méteres fesztávolságú, 150 kilogramm tömegű, egyfedelű gépbe egy 30 LE teljesítményű, francia gyártmányú motort épített. A gép légcsavarja viszont már magyar gyártású volt. A kis repülő 1910. március 15-én emelkedett a levegőbe, de rövidesen megsérült, ezért tervezője „Zsélyi II." néven teljesen újjáépítette. Repülőgépeinek építésében és azok berepülésében Kvasz András is közreműködött.

 1910. május 26-án és 27-én Zsélyi megnyerte a magyar pilótateljesítményért kitűzött első két versenydíjat, majd rövidesen 18 kilométer távolságot repült. Ez a ma már jelentéktelennek tűnő táv akkoriban még kiemelkedő teljesítménynek számított. Harmadik gépét, mely a „Zsélyi III." nevet viselte, már számos újítással építette meg, melyek komoly elismerést váltottak ki a szakmai körökben. Gépével már ekkor 170 km/óra csúcssebességet ért el, holott a korabeli repülők még csak 90 - 100 km/óra teljesítményre voltak képesek.

Zsélyi Aladár repülőgépeivel gyakran történt baleset, de csak kétszer szenvedett súlyos sérüléseket, igaz, ezek egyike később végzetesnek bizonyult. Először 1910. június 1-én zuhant le, gépe teljesen összetörött, karja kificamodott, és súlyos agyrázkódást szenvedett. Elhivatottsága azonban ezáltal sem szűnt meg, és tovább folytatta kísérleteit. Második balesete 1914. április 15-én történt, ekkor gépe motorja hibásodott meg és a szükséges sebesség hiányában lezuhant. A pilóta a jobb alkarján nyílt törést szenvedett. A seb később sajnos elfertőződött és a tetanusz mérgezésen az orvosok már nem tudtak segíteni, így rövidesen, 1914. július 1-jén meghalt.

Zsélyi Aladárt a Losonc melletti Csalár község temetőjében, szülei mellett helyezték örök nyugalomra. Budapest XVI. kerületében, a mátyásföldi repülőtér közelében utca viseli nevét, mely méltó helyen emlékezteti az utókort a magyar repülés zseniális tehetségű úttörőjére.

 

Képgaléria